A m�sodik �vad sor�n t�bb v�rfarkas is felt�nt, akik mind az�rt k�zdenek, hogy a v�mp�rokat ellehetetlen�ts�k, az �tkot, ami a Holdhoz k�ti �ket pedig megsemmis�ts�k. A Lockwood csal�dban ap�r�l fi�ra sz�ll egy "�tok", miszerint v�rfarkass� alakulnak minden teliholdkor, mihelyst kiv�ltj�k ezt az �tkot. Mivel ez a csal�d is tagja az alap�t�knak, a Lockwoodok t�rt�nete j� r�gre ny�lik vissza, eg�szen az 1800-as �vekig. Val�sz�n�, hogy minden egyes gener�ci� �r�kli ezt a "k�pess�get". A v�ros polg�rmestere, Richard Lockwood is v�rfarkas (volt), ami akkor bizonyosodott be, mikor az emberekt�l elt�r�en hallotta Jonathan Gilbert szerkezet�nek magas frekvenci�j�t.
Tyler el�l sok�ig titkolj�k a val�s kil�t�t, m�gnem a v�rosba �rkez� nagyb�tyja, Mason Lockwood szembes�ti a term�szet�vel. Tyler egy sz�rny� baleset r�v�n kiv�ltja az �tkot, �s hab�r az els� �tv�ltoz�sa f�jdalmas �s mindent megv�ltoztat, m�gis t�l�li.
A sorozatb�li v�rfarkasok k�l�nlegess�ge m�g, hogy egyetlen harap�suk k�pes meg�lni egy v�mp�rt, �gy amikor a Damon keze �ltal meg�lt Mason Lockwood egyik bar�tja, Jules a v�rosba �rkezik, �s teliholdkor megharapja az id�sebb Salvatore egyik bar�tj�t, Rose-t, a n� f�jdalmas k�nok k�z�tt lel megnyugv�sra Damon k�ny�r�let�vel. Mint k�s�bb kider�l, a v�rfarkas harap�sra is van gy�gy�r, m�ghozz� a legid�sebb v�mp�r (�s v�rfarkas, teh�t hibrid), Klaus v�re.

"Igazib�l"...

A farkasember vagy v�rfarkas olyan ember, akit egy �tok farkass� v�ltoztatott. Ilyenkor emberi mivolt�b�l kivetk�zve viselkedik. A farkasember legend�ja az emberis�g egyik leg�sibb �s legismertebb m�tosza. A farkasemberekr�l sz�l�, alakv�lt� t�rt�neteket megtal�ljuk mindenhol, ahol a vil�gon �rott t�rt�nelem l�tezik. Elemeiben a samanizmusra megy vissza. Olyan ter�leteken is tal�lkozni p�rhuzamaival, ahol nem �lnek farkasok.

Az eur�pai folkl�r szerint a v�rfarkasok megk�l�nb�ztet� jegyeket viselnek magukon emberi alakjukban is : ilyenek p�ld�ul az �sszen�tt szem�ld�k, a hegyes k�rm�k, az imbolyg� j�r�s. Az egyik alapvet� m�dszer hogy meg�llap�ts�k egy emberr�l hogy v�rfarkas, hogy v�g�st ejtenek a test�n, �s a seb belsej�ben sz�r l�tsz�dik. A v�rfarkasok �llati form�j�nak megjelen�se k�l�nf�le hagyom�nyokban elt�r�, jellemz�en nem k�l�nb�zik az �tlagos farkast�l, b�r a legt�bb monda szerint nincsen farkuk, �s emberi szemekkel �s hanggal b�rnak. Visszat�rve emberi alakjukba, gyenge, visszah�z�d�, lelki f�jdalomt�l gy�t�rt emberk�nt dokument�lt�k. Sok v�rfarkasr�l sz�l� �r�s a t�rt�nelem folyam�n, olyan embernek �rta le �ket, akik melankolikusak, kr�nikus depresszi�t�l szenvednek, �s keser�ek az �ltaluk elk�vetett b�n�k miatt. Az �ltal�nosan elterjedt n�zet a k�z�pkori Eur�p�ban az volt hogy a v�rfarkasok el�szeretettel falt�k fel a frissen eltemetett holttesteket.
Olaszorsz�gban, Franciaorsz�gban �s N�metorsz�g ter�let�n elterjedt hiedelem szerint v�rfarkass� v�ltozni szerd�n �s p�nteken �jjel lehets�ges, teliholdkor, ha a telihold f�nye az ember arc�ra vet�l. M�s esetekben az �talakul�s valamif�le s�t�ni esk� let�tele ut�n k�vetkezik be.
A v�mp�rokkal ellent�tben a v�rfarkasok nem �rz�kenyek a vall�si erekly�kre �s szimb�lumokra mint p�ld�ul a szenteltv�z vagy a kereszt. N�h�ny orsz�g mond�i szerint a rozs �s a fagy�ngy biztons�gos t�volban tartja a v�rfarkasokat. A belg�k szerint a hegyi k�ris �rny�k�ban biztons�gban vannak a v�rfarkasokt�l, m�g megint m�shol a farkassz�l�t aj�nlj�k a t�mad�sok ellen.

(thevampirediaries.freeblog.hu)