Ez a k� v�di meg a V�mp�rokat hogy sz�t �gjenek a napon.

A lazurit (n�vv�ltozata: laz�rk�, lapis lazuli. Eur�p�ban szok�s �rmenk�nek is nevezni.) A IV.Szilik�tok �sv�nyoszt�lyon bel�l a tektoszilik�tok (�llv�nyszilik�tok) aloszt�lyban az �n�ll� szodalitcsoport tagja. Kl�rtartalm�, n�trium-k�lium tartalm� szilik�t, melyben az atomcsoportok t�rh�l�t alkotnak. Kedvelt �kszerk� volt m�r az �korban is. Sokszor t�vesztik azazurittal, a szodalittal �s a foszf�tokhoz tartoz� lazulit vagyis k�kp�t �sv�nnyal, de fizikai tulajdons�gaik alapj�n k�nnyen elk�l�n�thet�ek. A gyakori szennyez�sei (pirit, markazit, dolomit, csill�mok) miatt aggreg�tnak tekintik, t�bben a magas elegykrist�lyos megjelen�s miatt k�zetnek tartj�k. K�s�rletek folynak mesters�ges el��ll�t�s�ra.

Jellemz� k�miai �sszet�tele:

N�trium (Na) =13,8%

Kalcium (Ca) =8,0%

Alum�nium (Al) =16,3%

Szil�cium (Si) =16,9%

K�n (S) =6,4%

Oxig�n (O) =38,6%

Elnevez�se �s felhaszn�l�sa:

Az elnevez�se a perzsa lazavard sz�b�l ered, a lapis lazuli elnevez�s a latin lapis (=k�) �s az arab �g szavak kombin�ci�ja. Finomszemcs�s �rlem�nye term�szetes m�lyk�k sz�n� fest�kanyag a k�zismert ultramarink�k is ebb�l k�sz�l. Az �korban G�r�gorsz�gban, Egyiptomban �s a r�mai ter�leteken a templomok �s el�kel� palot�k d�sz�t�s�n�l alkalmazt�k.

�kszeripari felhaszn�l�s:

M�r az �korban k�sz�tettek gy�r� bet�teket, f�gg�ket, med�lokat a k�nnyen csiszolhat� lazuritb�l. Ritk�n el�fordul� nagyobb krist�lyai keresettek. A finomszemcs�s t�mb�s p�ld�nyok gyakran szennyezettek. A vil�gosabb Chile-lapis t�bbkalcitot �s szennyez� dolomitot tartalmaz. Legkeresettebb az indig�k�k keleti lazurit. Apr�szem� pirit z�rv�nyok csiszolt fel�let�n k�l�nleges f�nyhat�st eredm�nyeznek. Hev�t�ssel szine befoly�solhat�. Savakra nagyon �rz�keny, ez�rt lakk vagy viaszbevonattal l�tj�k el, ami a f�nyhat�st is kiemeli. Gyakran hamis�tj�k kvarc "berlini k�k" fest�s�vel, ilyen a nunkircheni lapis, de ez id�vel z�ldesre sz�nez�dik. A hamis�t�k gyakran k�sz�tenek tripletet, amikor �veget k�kre sz�nezett ragaszt�anyaggal gyeng�bb min�s�g� lazurittal pr�selnek �ssze.

Keletkez�se:

Szkarnosodott m�szk�vekben �s dolomitokban gr�nit kontaktusokban metamorf k�pz�d�se a leggyakoribb. Vulk�ni bomb�kbankifejlett krist�lyok keletkezhetnek. Hasonl� �sv�nyok: azurit. lazulit, �s a szodalit.

El�fordul�sai:

A legr�gebben b�ny�szata Afganiszt�n ter�let�n tal�lhat� ahol 5000 �ve m�r kitermelt�k �s ma is jelent�s k�szletek vannak. Oroszorsz�g ter�let�n a Bajk�l-t� nyugati r�szein krist�lyos dolomit tartalmazza. Megtal�lhat� Chile, Ir�n �s K�nater�let�n. Olaszorsz�gban a Vez�v vulk�ni bomb�iban tal�ltak krist�lyyos p�ld�nyokat.

Ki�r� �sv�nyok: Szkarnosod�sban k�pz�d�ek.

(thevampirediaries.mlap.hu)